HTML

The O.C.

2009.06.08. 00:00 linanagy


Röviden: kaliforniai gazdag családba (Cohen família) csöppent legkisebb királyfi (Ryan) érkezésekor rögvest beleszeret a szomszéd lányba, nem mellékesen kap egy magányos és zárkózott öcsikét, aki persze szépen kibontakoztatja önmagát. És persze a kötelező gazdag(nak látszó) szomszéd családok sem hiányozhatnak a maguk problémáival.

Ezek után nyugodtan kérdezhetnétek miért nézzem meg a sorozatot?

Mert a sok klisé mellett rengeteg újítás van a The O.C.-ben. Ez elsősorban McG-nek (Supernatural, yeee) köszönhető, aki a sorozat producere (Loucas George, John Stephens, Josh Schwartz, Robert De Laurentiis mellett) és alkotója is. McG az új hullámos alkotók közé tartozik, így a szokatlan látványvilág garantált, főleg az első és a negyedik évadban, ha már a kaliforniai elit tinik problémái nem is olyan felvillanyozóak.  A 2003. augusztus 5-i ősbemutatókor még újdonság volt az az őszinteség, ahogy az alkotók nem akarják elhitetni velünk, hogy mi is milliomosok vagyunk és minden héten valamelyik puccos bálon múlatjuk az időt. Másik újítása a tempós, kitűnően tömörített eseménytörténet, aminek még néha engem is sikerült meglepnie, annyira hozzászoktam az ilyen szintű események akár több évadra való elcsepegtetéséhez, a szezonzáró részekről nem is beszélve, melyek mindig sok kérdőjellel zárulnak és a folytatás története nem mindig egyértelmű. A pilotot egyébként az akkor még csak 26 éves Josh Schwartz (Gossip Girl, Chuck) írta, de pont az életkorából adódóan - nehogy elherdálja azt a sok zöldhasút - mellé adták Bob DeLaurentis-t, akivel így kettecskén igazgatták a szappan sorsát. De hiába a vén róka, az első két évad jó nézettsége után (9,7 és 7,5 milliós átlag), a harmadik évad nézői engedetlenség miatti közepes teljesítménye - melynek nyilvánvalóan csak koronája, nem oka volt Marissa Cooper karakterének kinyírása – a FOX csatorna 2007 februárjában, 4 évad és 92 rész után végleg búcsút intett Narancsvidéknek.

Előre szólok, hogy az olyannyira szerethető önironikus, sőt esetenként parodisztikus stílus sokszor elfárad, erőteljesen habzik, de a negyedik évad pörgő stílusa minden várakozást megér, a záró 16 részbe annyi ötletet sűrítettek bele, mind történet, mind látásmód terén, amiért ölni is érdemes - bocs Merissa. Rengeteg a kiszólás (főleg Summertől), no meg aztán ott a Valley,  a sorozat a sorozatban, utalások Veronica Mars-ra, a New Guys a Boston Legalban, Summer egyik pót-fiúja, aki a Big Korea nevű zenekar frontembere (Adam Brody nem csak képregényt rajzol, de a Big Japan nevű zenekarban dobol is) és még hosszan sorolhatnám, a lényeg, hogy sokkal több van ebben (főleg az első és az utolsó évadban), mint amit ezektől a napfényes sorozatoktól megszokhattunk. Ha már előjött, akkor nem hagyhatom szó nélkül a még ma is vállalható indie-pop zenét, ami a legváltozatosabb módon szövi át a sorozatot, néha a szereplők hallgatják a kétkazettáson, máskor meg élőben lépnek fel, a sorozat szerint O.C. egyetlen szórakozóhelyén, az azóta már vagy a süllyesztőben eltűnt vagy a fesztiválokon még nálunk is feltűnő zenekarok.

Peter Gallagher a jófej és megértő apát hozza meggyőzően, Kelly Rowan a jócsaj de később alkoholista anyát alakítja, Melinda Clarke (CSI Lady Heather-jeként is nagyot szólt) pedig egy pénzéhes némbert, aki azért a végére meglágyul. Mellettük sok fiatal színész érett celluloidra, kiemelkedett közülük a Summer szerepében jót alakító Rachel Bilson és személyes kedvencem, a lúzer Seth Cohent megformáló Adam Brody (igen, Gilmore Girls Dave Rygalski-ja), aki ízig vérig magát hozza, megteremtve a bizonytalan, szarkasztikus zsidó fiú stílusát Amerika számára, ha már Woody lejárt lemez. Persze a srácok nagy örömére jó sok eyecandy is van benne, kinek mi az esete: Rachel Bilson, Mischa Barton, Willa Holland, Olivia Wilde, és a csaj, akiről senki nem hitte nekem, hogy simán lemossa Rachel-t, Autumn Reeser. Az olyan mellékszereplők, mint Ché-t alakító Chris Pratt vagy Gordon Bullit karaktere, frissességet hoztak, még egyedibbé tették a részeket.

Én jó szokásomhoz híven ezt is daráltam, de elkövettem azt a hibát, hogy egy részét szinkronizálva, ami NAGYon rossz ötlet volt, rengeteg az olyan poén, ami csak akkor ül, ha angolul nézitek, lehetőleg felirat nélkül, mert az sem az igazi, sajnos. Jó szórakozást.

Szólj hozzá!

Címkék: sorozat

A bejegyzés trackback címe:

https://crab.blog.hu/api/trackback/id/tr141159174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása