Szélhámosfilm! Kérem vissza a pénzem!
Az alkotók szélhámosfilmként hirdetik a filmet és ez így is van. Becsapnak, csúnyán, becstelenül, váratlanul.
A történetet most hagyjuk, hogy ez mennyire mai és mennyire valóság, állítólag házasságszédelgők leveleiből kiindulva alakult a forgatókönyv és a szélhámos figurája is. De a színészek nem létező teljesítményén már nem tudok ilyen nyugodt szívvel továbblendülni. A főszereplőt/szereplőket "alakító" Nagy Ervin színpadi tehetségét nagyra tartom, de ez film, itt nem lehet, sőt, nem szabad olyan plasztikusnak és mesterkéltnek lenni, mint a színházban, a két műfaj rettenetesen eltér egymástól, és ezt mintha nem értené fiatal színészünk. Figurája hiteltelen, az általa megformált szerepek mögött nincs lélek, csak a sminkes kapott feladatot általuk, intézetis múltja is csak a baráton, Tibin keresztül látszik. Igazi, lúdbőrözős színészi játékot csak Kulka hoz a meleg ortopéd orvos szerepében, lejátszva az ifjú titánokat. Mellette sem Nagy Ervin, sem a pszichológust játszó László Zsolt nem rúghat labdába. Személyes csalódásom Csányi Sándor volt, hiszen elvártam tőle, hogy kisujjból hozza a hiszékeny és öntelt szappanopera-sztár figuráját és nem sikerült neki. Ez utóbbi végérvényesen bizonyította számomra, hogy egy vérszegény forgatókönyvvel, és rossz rendezői instrukciókkal még a legjobbak sem igen tudnak mit kezdeni.
Rengeteg klisé, rossz színészi teljesítmények, a történet alapját megcáfoló főszereplői unalom, a játékosság, szenvedély és humor totális hiánya, steril látványvilág (aki látott már hasonló kórházat itthon, mint a Korda stúdióban felépített, szóljon) ...
Nem sorolom tovább.