Vedd el ami jár!
Vártam a folytatást, hiszen már 6 éve, 2002-ben volt, hogy addig nem látott sikert hozott az első rész Herendi Gábor rendezőnek, a hazai mozikban fél millióan láttuk a filmet.
A fiatal, új arcként ható színészek azóta befutottak, az akkor nagyot durrant, budapesti valóságról szóló story fénye azóta jócskán megkopott, mégis, folytatásként csak annyit vártam, szerethető filmet kapjunk.
Mosolyogni, jókat derülni, lehet a második részen is, egyik-másik, még kifejezetten zseniális is (Kamondi-Janisch álcalmelója). A fényképezés azonban most nem dobbantja meg úgy a szívemet, mint anno, azóta sokat fejlődött a technika, bár látszik, Márton Balázs tud, ha akar, például a new york-i montázsnál, vagy a színpadi zárójelenetnél. A zene sem állt úgy össze a filmmel, mint első alkalommal, a Tankcsapda koncert meg kifejezetten nem illett a képbe. És ez még mind semmi! Miközben gördül a stáblista, a szponzorok reklámjait tolják a képünkbe! Ez egyszerűen kiábrándító! Értem én, hogy látni akarnak valamit a pénzükért a multik, de miért nem elég a finoman bujtatott reklám a film közben, miért kell a karaktereket, a hitelességet így, egy pillanat alatt megölni?
Ami kimondottan tetszett az például az első rész képregényes felelevenítése, vagy az, hogy az amerikai jelenetekért tényleg kiutaztak, így adva lehetőséget Márton Balázsnak , hogy csodálatos képeket forgasson.
A két órás játékidőt sokallom, pár jelenet kivágásával pörgősebb lehetne, nem ülne le ennyire a story, pont a végére. Nekem személy szerint egyáltalán nem hiányozna a bejárónő casting (Schütz Ila úgyis utánozhatatlan és hiányát szépen hozzák a szereplők apró megjegyzései is, méltón megemlékezve ily módon is a nemzet nagyjáról) illetve a több próbát végigvevő jelenetek is végezhették volna inkábba dvd extrák között. Mégis a film alapjában hozza a tőle elvártat és vicces, megnevettet. Még a Bűnös város bukása is fricska, amin csak kacagni lehet a mai magyar viszonyok között. Hiszen Herendit sokat támadta a "szakma" amiért tartalom és mondanivaló nélküli közönségfilmet gyártott 2002-ben. Azzal persze nem foglalkoztak, hogy végre lett egy nézhető, vicces magyar mozi, ami ráadásul egy egész színészgenerációt futtatott fel. Így a második részben az álművészieskedő honi rendezőknek int be a Bűnös várossal, amikor ezen filmek tipikus a arcát, Kovács Lajost szerződteti. A búzatáblás részek pont annyira hasonlítanak Janisch Attila Másnap c. filmszemledíjas alkotására, hogy aki érteni akarja a fricskát, az nagyon jól mulat. Ráadásul az egész lottónyereményt felemésztő alkotásra még 490 forintos dvd áron sem kíváncsi senki, a nem épp iq-bajnok verőlegényt és a tánctanárcsajt leszámítva. Itt jegyezném meg, hogy nem értem Lucia Brawley szerepeltetését, bár azért abba nem mennék bele, hogy melyik szponzor került így közelebb a "művésznőhöz".
Színtiszta Hollywood (annak minden jó és rossz oldalával) magyar módra. Közhelyektől, sablonoktól mentes, pár igazán eredeti poénnal fűszerezve, korrekt színészi játékkal a régiek részéről és egy kellemes új karakterrel Tompos Kátyától.
