A Moszkva tér fölött, az Ostrom utcában, elitbe hajló kis galéria. A hangsúly azon van, hogy kicsi, bár kétség kívül a legtöbbet hozták ki az alig 20 nm-es helyből, a két picike "termet" nagy üvegfal választja le. Modern egyszerűségét nem csak a fehér falak és a nagy üvegfelületek erősítik, hanem minden apró részlet, az egyedi tervezésű pult, a rajta lebegő iMac és a Pointzero modern vonalvezetésű székei.
A kiállítás címéül szolgáló három cakk három fiatal formatervezőt takar: Néma Júlia, Pataki Balázs és Kludovácz András, a Kossuth-díjas Fajó János festőművész egykori egyetemi tanítványai mutatkoznak be munkáikkal. A három, minimalista stílust képviselő művész eltérő színeket és formákat alkalmaz: Néma Júlia szilikátipari tervező alkotásain a fehér szín és a fény-árnyék játéka kapja a főszerepet, Pataki Balázs sötét színekkel és szögletes alakzatokkal dolgozik, Kludovácz András műveit pedig a lekerekített vonalak, valamint a fekete és a fehér szembeállítása határozza meg.
A fiatal formatervezők a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végeztek. Mára mindhárman nevet szereztek a szakmában, így tökéletesen illeszkednek a galéria által képviselni kívánt képbe, hiszen a cél egyértelműen a művészetek iránti kereslet generálása, a négyhetente megújuló egyéni és csoportos kiállításokkal az új, fizetőképes réteg ízlésének, stílusának formálása. Így válik egyfajta közvetítő közeggé alkotó/gyártó és közönség/vásárló között, megfelelő anyagi juttatás ellenében, természetesen. Ez számomra túlságosan egyértelmű, arcátlan, profán, nem egy kiállításon voltam, hanem egy húsboltban, ahol csak az számít mit akar a kedves vevő.
A szobizmus csúcsa 2009.
