Julie Delphy, mint rendező jegyzi a filmet. Bár nem egy Mielőtt felkel/lemegy a nap, de a rövidfilmek és a kísérleti filmje után igazán kellemes, olyan romantikus film, amiről nem menekülünk ki az első öt perc után, mert intelligensen, és őszintén mutatja be a párkapcsolati buktatókat . Mariont, maga Julie Delpy alakítja, élete jelenlegi párját, Jacket pedig exe, Adam Goldberg (Zodiákus, Déja Vu...) játssza. Hogy még családiasabb legyen a hangulat, Marion szüleit a Delphy szülők formálják meg, ezzel is sokat lendítve a humorosságon.
Ami szerintem nagy előnye, hogy olyan, mintha nem is film lenne. Nem finomkodik, minden párbeszéd őszinte, velünk is megtörtént már, nagyon is hétköznapi az egész. Így aztán végig nézhetjük, ahogy a pasi, szokásukhoz híven túlaggódja, hogy a csajának ő bizony már nagyon nem az első, és bizony azok a tipikus női hibák is terítékre kerülnek, melyeket nem szeretünk, ha az orrunk alá dörgölnek, lásd, azért, hogy megóvja Jacket, inkább nem mond el neki dolgokat, amiből aztán már nagyon nehéz kijönni, kimagyarázni.
Őszinte, humoros, feszültségekkel teli, mindezek mellett pedig egy valóságos kultúrális ütközőpálya ez az európai és az amerikai gondolkodásmód között. Persze a párkapcsolati válság hiába mélyül percről percre, a végén ott a frappáns megoldás (amit nem árulok el, nézzétek meg!).
Még pároknak is bátran merem ajánlani, a srácok jót mulatnak majd az olyan jeleneteken, ahol a taxis épp ráhajt Marionra, amikor rájön, a srác úgysem érti mit karattyol a nőjének, a lányok pedig mindeközben talán egy kicsit mélyebben gondolnak bele és akár "meg is világosodhat" pár dolog, ami a párkapcsolatainkban, belülről nem olyan egyértelmű.
Szép, kerek film, és szerencsére nem eltúlzott a női "szemüveg" :)