THE FUTURE BEGINS
Amikor először láttam pizsamás emberkéket a fröccsöntő üzem legújabb műanyagmasé hulladékai között rohangálni, nem gondoltam volna, hogy ezt a mondatot én valaha leírom:
A Star Trek 11. filmjének célközönségeként megszólíttattam.
A klasszikus saga teljesen újjáértelmezett, már-már önálló életre kelt (nem csodálkoznék, ha ez egy új sorozat nyitó etüdje lenne) "előzményfilmje" ez, melyet az olyan ős-sci-fi rejtelmeket csak kapisgáló dilettánsoknak készítettek, mint én. Így aztán nem is csodálkozom, ha a fanatikusok nem azt látják ebben, mint én, megértem őket. De nekik is meg kell érteniük, hogy az oly sok évtizedig aranytojást tojó tyúkocska kimerült, így nem volt választása a Paramountnak, új embereket kellett megszólítani, s ennek a legjobb módját választották: felkérték J.J.Abrams rendezőt, köztudottan Star Trek-fant, hogy ugyan, húzzon menőbb pizsit a szereplőkre, hátha rákapnak a III. évezred kölykei is, mint annak előtte szüleik. Így van benne minden, dögös pasik, sok robbanás, még több űrcsata, mert ez már a Battlestar Galactica közönségéhez szól.
Nekem kimondottan tetszett ahogy megússzák a folyamatos hasonlítgatást és annak vádját, hogy a sorozatokat és az eddigi filmeket kismilliószor látott rajongók nekitámadjanak, miszerint: de ez a harmadik film 45. perce alapján hülyeség ... egy alternatív Star Trek világot teremtenek, ami szabad utat biztosít az alkotóknak és így a tudatlanoknak, mint én, is lehetőséget ad a befogadásra.
Egyébként meg mindenki fogja be a száját, mert ilyen premier előtti vetítésen még nem is voltam, ahol mindenki felállt volna a végefőcím utáni másodpercben és sehol egy kis taps és éljenzés amikor Leonard Nimoy feltűnik, pedig őt még én is ismerem.
