Crab

Úgy kezdem ahogy a film is indított, bele a közepébe.

Az 1600 lélekszámú község Veszprém megyében, Veszprémtõl 40 km-re, Pápától 30 km-re fekszik, a Bakony hegység szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik.

Ha spanyol, akkor vörös, ha vörös, akkor Rioja.

Ezt nagyon jól az eszünkbe véstük legutóbbi barcelonai tartózkodásunk alatt, így kitörő örömmel fogadtam a bortársaság szeptemberi ajánlatában feltűnő riojai borokat. Persze egyből vettünk egy Palacios család nevével fémjelzett üveg La Vendimia-t. Ez a kockázat nélküli választások közé sorolható tett volt részünkről.

Először is a borvidék zászlóshajóinak tekinthető két fő fajta,a tempranillo és a garnacha házasítása ez a bor. Aztán, Alvaro Palacios  a legismertebb tulajdonosok közé sorolható, így szintén egy biztos pont a választásnál. Alvaro, édesapja halála után részt vállalt a Rioja déli részén (Rioja Baja), a Yerga-hegység és az Ebro-folyó között, 100 ha-on elterülő Palacios Remondo-birtok munkájában, ez a bor ennek a munkának egyik gyümölcse.

Azok megnyugtatására, akik a spanyol borokkal szemben némi ellenérzéssel vannak, le kell írnom, hogy a hagyományos fajták használata ellenére egy nagyon is modern borral van dolgunk. Ez nagyban köszönhető annak, hogy manapság már kevesebb ideig hagyják fahordóban érlelődni, s hamarabb palackozzák őket, így gyümölcsös zamatuk megmarad, nem nyomja el az erős hordós íz. Nem akarok itt most olyan dolgokba belemenni, melyek alapján méltán idézhetnének tőlem a modorosblogon, meg nem is vagyok sommelier, így csak annyit mondok, kóstoljátok meg, igazán jól iható, kellemesen testes, simogató, de mégis friss, modern borról van szó, érdemes levenni a polcról.

Nicolas Cage nem egy jó színész, szerintem. Na és itt szokott egyből felhördülni minden pasi, hogy de igen és mennyire jól is néz ki és mekkorák az alakításai. Hát nem tudom, a Knowing sem győzött meg, de legalább látványos akciófilm. Ismétlem, szerintem.

Épp most értem a végére, sokadik, már nem is számolom hanyadik nekifutásra.

Mi is ez? Amerikai vígjátékszerű párkapcsolati kézikönyv nagy általánosságában férfinak nevezett lényekhez (igen, sztereotíp vagyok és szerintem csak a nőneműeknek készült). Annyi szálon fut a történet, hogy meg sem lehet számolni (oké, lehetne, de nem akarom) és annyi mindent, az összes még csak nem is kapcsolati, hanem az ahhoz vezető út problémáit szeretné kivesézni, hogy a két óra folyamán egyfelől halálra unom magam a kliséhalomtól, másrészt meg nem marad meg semmi konkrét.

Horrorfolyam 4. állomásához érkeztünk. Erre a vonatra tuti csak az ül fel, aki tudja mire vállalkozik, így nincs helye arról merengeni, hogy nem elég eredeti a történet, nem elég kidolgozottak a karakterek ... Miért is lenne? Adva van egy srác, aki megérzi a kaszás hideg lehelletét a tarkóján és még időben kimenekíti a barátait és még egy-két szerencsétlent. A halál pedig ezután egyesével, válogatott módszerekkel mégiscsak kicsinálja őket. Majd a csúcsponton azt hiszik megtörték a láncot, boldogan hátradőlnek és jöhet a mindent eldaráló kamion.

Being Erica a tengerentúlon már szeptember 22-én folytatódik a 12 részes 2. évaddal.

Sőt, ami még fontosabb, hogy itthon a Hallmark kezdi el adni a sorozatot Erica világa címen, mégpedig szeptember 27-től, 21.00-s kezdettel.

Hamarosan megnézem az utolsó részeket is az első évadból és akkor lesz róla írás is.

Az idei szüreti sokadalom központi eleme a magyar borvidékek borainak kiállítása és vására volt. Ennek megfelelően bemutatásra került a szőlő feldolgozása és a mustnyerés hagyományos eszközökkel és módokon (taposás, csömöszölés, préselés). A kézművesek nemcsak termékeiket kínálták, de bepillantást engedtek mesterségükbe is. Táncegyüttesek és zenekarok léptek fel a rendezvény fesztiválszínpadán, mi Horvát Zoltán és tamburazenekarának előadásába és a sokac táncosok táncházába kapcsolódhattunk be.

Utunk során elsőnek egyből a sükösdi lakóház udvarán üzemelő Magyar Szikvíz Ipartestület mobil szikvíz-üzemébe botlottunk, ahol készségesen elmagyarázták nem csak a történelmi hátteret, de a működési elvet is. De a gyerekekről sem feletkeztek meg, ők ki is próbálhatták a szikvíz készítő gépet, amivel legalább olyan jól szórakoztak, mint a tanya melletti réten működő a Bábakukuccsal, a Körhintán és a Csúzlicsúzdán. Láttuk továbbá a hagyományos cigány mesterségeket bemutató kiállítást a horvátzsidányi pajtában, Sztajkó József bábjaiból, megcsodálhattuk hogyan készül a szappan és a csizma (Merczi Árpád). De volt itt jósnő, csontkovács a tápi ház udvarán, több helyen is játékudvarok, gyertyamártás, kürtőskalács, zsíros deszka, minden, mi szem-szájnak ingere. Mi az újnak számító kisvonatos körútról lemaradtunk, jövőre pótoljuk (ahogy a képeket is, otthon maradt a fotóapparát).

És mint szüreti sokadalomhoz dukál, voltak jófajta borok is. Mi Légli Géza kézműves borait kóstoltuk végig, még pult alól is kaptunk egy kis kóstolót a két napja palackba került ideiből.

Mindenki más alapján választ filmet. Első körben szűrünk a rendező, a szereplők, a történet alapján, aztán jön az aktuális hangulati tényező és még mennyi minden. De a leggyakoribb, ami most velem is történt, hogy azt mondja valaki: ezt ne hagyd ki, meg kell nézned. Így este besötétítettem, töltöttem egy pohár Léglit, és elindítottam a Closer című filmet.